Rejtélyköb

Van egy listám. Nem túl népes, de igaz. Azok a dolgok kerülhetnek fel rá, amikről - minden saját tapasztalat és külső figyelmeztetés ellenére - azt gondolom (szerintem nem csak én), hogy teljesen felesleges megjelölni, mi az/mik azok, mert azt úgyis mindig tudni fogom. Aztán persze nem. Sosem.

1. Mélyhűtött dolgok

Amikor beteszem a fagyasztóba a húsokat átlátszó zacskóban, mindig azt gondolom, hogy "Csak nem fogom ráírni, mi az! Elvégre nem vagyok teljesen hülye, csak felismerem ezt a combot/karajt/bármit!!) Aztán kis idő elteltével kiveszem a fagyóból a disznóhúst, és mikor már úgy vélem kiolvadt, felteszem a pörkölt-alapot (jó sok hagymával-hogy fog ennek G örülni!), majd kiveszem a húst a zacskóból. Vagyis a 10 töltött káposztát. Hát, innen aztán kell kreativitás ahhoz, hogy semmit ne kelljen kidobni az ebédhez..Persze ez nem egy elszigetelt eset, többször előfordult már. (Biztos anyai ágon öröklődik: Anyutól is kaptam már kis tégelyben fagyasztott epret, amiről kiolvadáskor megtudtuk, hogy igaziból jó sok koktélparadicsom. Történt ez az incidens L nem kis bánatára, ugyanis Ő az egyetlen a családban, aki szereti a kiolvadt és gusztustalanul plötttyedt gyümölcsöket.)

2. Vetőmagok, vetemény

Kiveszem a magokat a gyönyörű, fényképes zacskóból, elvetem őket, nem teszek jelölőkarót, mert "Atyaég, dehát tudom, mit vetettem oda. De legalábbis felismerem, amikor kikel!!". Ismét kis idő elteltével megjelennek az apró, fűnek tűnő hajtáskák és én egy jó darabig dilemmában vagyok azzal kapcsolatban, hogy A) Hogy kerül ez ide ? B) Ez talán gaz? C) Ez már valamiféle növény? D)Ki tudja, hol lehet a sora? 

Ezen a fronton vagyok a legtanulékonyabb: idén szépen mindent megjelöltem. Jó ötlet volt.

3. Palánták

Figyelem, új elem a listán!! Ez egészen friss tapasztalat. Megvettem a palántákat, mindegyikből valahány darabot. Már a vásárlásnál meg kellett volna jelölnöm őket, de "Jézusom, hát persze, hogy felismerem" volt megint. Aztán a kiültetésnél derült ki, hogy valójában egyedül a paradicsomot ismerem fel, de azt is csak akkor, ha már virágzik. És esetleg a paprikát, de azt se mindig. Úgyhogy e téren még van mit tanulnom. Addig is kíváncsian várom, hol milyen zöldség fog megjelenni:-)

Részeredmények

Sok élmény ér minket a parasztkodással kapcsolatban. Van közöttük persze csalódás is, meg a kiszolgáltatottság az időjárásnak, meg hasonlók, de amikor megvillan egy kis eredmény, akkor aztán nagy az öröm.

Jöjjön pár kép ezekről:

 

A Saját Spenót (tavaszi. az őszi kidöglött)

A Fejes

A Tépő

Borsóbanda

Kompozíció 

(a paradicsom nem saját, az csak a kép miatt kellett:-))

Szóval, így állunk. Hej, de jó érzés a konyhában pompáskodva fogyasztani a saját termést:-))Mindenkinek ajánlom, hogy próbálja ki!

Nem a saját kertből van ugyan, de csináltunk bodzaszörpöt. Most először. Isteni lett, a receptje innen van. Mivel G-vel nagyon szeretjük szívatni magunkat, egyből 30 üveggel csináltunk. És a két gyerek eközben nem játszott el csendesen a gyerekszobában, hanem igényelték az aktív részvételt:-)

Bodzáék

Gondolom, azt már teljesen felesleges megemlítenem, hogy mennyire peckesen lehet fel-alá sétálni a lakásban egy pohár saját készítésű bodzaszörppel...:-)

Fogadás

Volt egy fogadásunk G-vel (jelen posztban: Apa elnevezéssel). Vesztett. Azt kértem, hadd legyen egy szabad fél napom: gyerekezzen (de úgy, hogy el is látja őket) kedvére, én pedig csinálok magamnak valami programot. Jó. Kitaláltam, hogy nem ülök be egy kávézóba egy könyvvel (az eredeti tervek ellenére), hanem kimegyek a pincéhez, elveteményezem a maradékot. Jó. Aztán Apa kitalálta, hogy ő is kijön a két gyerekkel, de "ne aggódj, csináld csak a dolgod, majd én vigyázok rájuk". Nem volt természetes a mosolyom, de legyen. Jó.

Kiértünk. Esett. Nem baj, mégiscsak ez Anya szabadnapja, veteményezni így is fog. Jó. Kicsi üvölt. Apa 5 perc múlva kiabál: 

-Feladom! 

Erre én: - Nem kell. Még próbálkozz egy kicsit.

Eltelik újabb 5 perc. Újabb párbeszéd. Ismét Apa kezdeményez: 

- Nem egyenes a sor!!

- Nem is lesz!!!

Részemről ez a társalgás lezárva. Még 4 perc. A Nagy elkezd kiabálni:

 - Lemegyek Anyához, segítek neki!

(Manipulatív Apa válasza:)- Ne menj, Kicsim, Anya most nem akarja, hogy segíts Neki.

Nem vagyok szemét. Gyerek le, segít. Még 3 perc. Ültetés azonnali hatállyal beszüntetve: a Nagy még nekem is egyedi technikával veteményez: minden magyarázás, kérés majd felszólítás ellenére marokszám szórja a magokat. Ez így nem megy.

Anya dühöng.

(Pofátlan Apa ismét beszélgetést kezdeményez:) -Ha úgysem veteményezel, figyelnél rájuk 10 percig, amíg megigazítom a szőlőlugast?

Nem vagyok szemét. Persze, figyelek rájuk. Hamar elszállt az a MÁSFÉL óra.

Nem jelent vigaszt, hogy a lugasunk láttán a vonalzó, a körző és a szögmérő zokogva hazakullognak.

Jó kis nap volt.

 Apával többé nem fogadunk semmiben.

Dugdosók

Van valami, amit nem értek. Én ugyebár precízen tervezek: utánaolvasok, utánakérdezek és aztán veteményezek. Mindent lejegyzek. És az eredmény? Vegyes. Van, ami kikelt és növöget (borsó-hagyma-retek). Van, ami meg se nyekken (a puccos lollo rosso, fodros szélű saláta). Aztán van olyan is, ami a hülyének is kikel és mindent kibír: a mák. Nekem is kikelt. Pontosan egy darab. Gazdag termés lesz.

Majd elfelejtettem a fűszernövényeimet: ezek azok amiket ugye TÉNYLEG MINDENKI tud nevelgetni, mert igénytelenek. Egy nagy fakádat ásattam le G-vel, rakott bele földet, én marhatrágyát, aztán bele a rengeteg magot. Ez még a máknál is rosszabbul áll: egy sem kelt ki. Még tévedésből vagy viccből sem.

Aztán ott vannak a Dugdosók.

Például:

1. a Papám. Csak úgy elszór egy-két magot és minden burjánzik. Emlékezetes eset, hogy vittem Neki lestyánmagokat pár éve. A nyár legmelegebb napja volt (42 fok), akkor vetette el. Azóta se tudja megfékezni a terjedését. Vagy ott vannak a málna- és ribizlitövek, amiket tavaly vágott le nekünk. Nem is tövek, csak "botoknak" tűntek. 2 hétig pihentek az erkélyünkön, aztán G csak úgy eldugdosta őket (minden utánaolvasás vagy utánakérdezés nélkül). Mind megeredt és hajt.

2. Anyu. A pincénél talált egy fél cső csemegekukoricát, eldugdosott 1-2 szemet, persze az is rendes palántaméretű.

3. A kertszomszéd. A szomszéd telken láttam egy lyukas, törött betonhengert, ami csak úgy hever. Van benne egy kis föld, úgyhogy a szomszéd beledugott valami kis halálraítélt cserjét. Az a kis hülye meg azt se tudja merre nőjön, annyi hajtás van rajta.

Tervezetlen.
Érthetetlen.
Felfoghatatlan.