2011. október 31., hétfő

A kezdetek (V)

Az előéletünk különbözik. Az én gyerekkoromban aktívan jelen volt a föld, mint művelendő terület és szívből utáltam. Szinte soha nem mentem ki a kertbe, a  gyümölcsöt, zöldséget mosottan, tányéron szerettem. A nagyszüleimnek a Mátrában volt - szerintem - sok szőlője, na az volt igazán borzasztó. Tizenévesen jártam szüretelni, egész emberként számoltak velem, megkaptam egy jó hosszú sor egyik felét feladatnak, másik oldalon Papával (aki nagyon alapos szüretelő, de nem gyors). A többi soron a családtagokkal keveredtek az ex-téeszcsések (nem alaposak, viszont gyorsak). Lényeg az, hogy mi mindig utoljára értünk ki a sorból. Aztán Apu macerája a szőlő leadásával, amiért minden évben meglepetésszerűen kevés pénzt kaptak a nagyszüleim. Annyira értelmetlennek találtam az egészet, hogy az egyetemi szakdolgozatomnak is az lett a témája, hogy hogyan kellene kiirtani azt a szőlőt, támogatják-e a kivágását. A diplomaosztómon még poén volt, hogy ajándékként szőlőterületet kérek.
G gyerekkora földművelésügyileg lájtosabb volt. Állítólag volt párszor szüretelni (na, nem a beleszakadós fajtából), és volt napszámban is a Mamájával. Rég volt. Vagy már akkor is imádta, vagy nem emlékszik a rossz részekre. Ez azonban nem változtat az elméletemen: szerintem neki ez kicsit kimaradt a gyerekkorából. Ezért lelkes.


G kezdte el pedzegetni a témát. Képeket mutogatott a neten. Nem reagáltam agyon a dolgot, elég gyakran pedzeget ezt-azt, sok az ötlete, na. Még hideg volt, nemrég költöztünk a baranyai kisvárosba, ő meg egyből talált egy kis földet a város határában, amit meg lehetne venni. Így, a lakáshitel felvétele után, nem kívántam keresni a forrást, hogyan lehetne újból eladósodni. Jegeltük a témát.

Nem állt le. Nem volt erőszakos, de a bizti kedvéért kivitt a helyszínre minket.Tervezgetett, mutogatott, álmodozott. L megállíthatatlanul lelkesedett (ez persze nem mérvadó, arra is lelkesedik, hogy legyen hiúz a szobájában), fetrengett a földön, lepkéket kergetett, kacagott.

Nem részletezem a kérdéseket, válaszokat, nehézségeket. Nyár közepére a miénk lett. Abba próbáltam kapaszkodni, hogy végül nem kellett hitel. G dolgozott, ahogy csak bírt, gyűjtögetett, ráadásul a két részből álló terület egyik részét nem vettük meg (=olcsóbb is lett). Így kezdődött.